Nem merem biztosan állítani, de szerintem egyike vagyok azoknak, akiknek a magyar tánc történelmében a legtöbb párja volt. Ezt azért fontos kiemelni, mert a sok váltás rengeteg szakmai kihívással jár.
Első versenyző partnerem Keszthelyi Ivett volt, akivel 1992-től egy évig táncoltam együtt. Sosem felejtjük el az első közös versenyünket, amire az érettségim előtt került sor. Na, de nem is igazán emiatt volt emlékezetes ez a verseny. Annál inkább érdekes esemény, mivel 44 párból azonnal a 2. helyen végeztük.
Ez akkora löketet adott, hogy amikor Budapestre költöztem, felkerestem Parragh József és Keleti Andrea tánciskoláját, a Feeling Táncegyesületet. Itt Szászi Andreával folytattam a pályafutásom, akivel 3 évig táncoltunk együtt. Elhoztuk a D-, a B- és az A-osztályos bajnoki címeket is ezidő alatt. Utána Szabó Melindával versenyeztem, de rövid időn belül újra párt váltottam. Cservenák Szilviával 1997-ben és az azt követő évben elvittük először a B, majd az A-osztályos bajnoki címet. Utána egy évig Fitori Adriennel táncoltam, sajnos vele rekord idő alatt elváltak útjaink, csupán két közös versenyünk volt. Ekkor kerestem fel Ujszászi Dorottyát, akivel végre elértem egy mérföldkőhöz és részt vettem az első EB versenyemen. Dotti balettáncosnak készült, aminek köszönhetően rengeteget fejlődtem én is. Sajnos ő végül a balett oltárán feláldozta a versenytáncot, így újra pár után kellett néznem.
Ekkor jött a képbe Váradi Martina, aki ma már a bajnokok közé tartozik. Velem sajnos egy nagyobb baleset miatt nem tudta folytatni a közös táncot, pedig szép eredményeink voltak együtt. 10 hónapig parkoló pályára tett egy-egy keresztszalag szakadás mindkét térdemben.